Az aranytojást tojó tyúk és ketrece

Az egyik korábbi bejegyzésben már ígértem, hogy beszámolunk arról, hogyan is alakult Bogika által festett aranytojás sorsa. Ugye akkor a húsvéti asztaldíszembe csak azon kompromisszum árán kerülhetett az általam elképzelt piros tojás, ha az aranyszínűhöz készítek fából egy tyúkot.
Nos a tyúk viszonylag gyorsan el is készült:

De ahogy lenni szokott, az igényel itt persze nem álltak meg, kellett a tyúknak egy ketrec is. Épp nemrég láttam képeket mindenféle bájos tyúkketrecről, és nagyon tetszett a lábon álló típus. Ekkor jött az ötlet, hogy akkor egyszerre két igényt is kielégíthetnénk, ugyanis Bogesz egyik ovis csoporttársánál látott fürjeket, és nagyon tetszett neki a dolog. Még én is elgondolkodtam rajta... Szóval, gondoltam, ha már barkácsolunk, akkor olyan legyen, ami esetleg megfelelő lehet fürjek tartására is, hátha egyszer ők fogják belakni a ketrecet...

És íme itt az alkotásunk

Itt meg a ketrec gazdája munka közben

A romantikus külső nem maradhatott el...

... és persze névtáblát is kellett gyártani, hogy mindenki tudja, ki lakik ott

És mivel a tyúk igazi tyúkhúrt eszik, a kertem fél óra alatt megszabadult az összes gyomtól: én megúsztam a gyomlálást, és a tyúk is jól járt :-)))
És azóta is, ha kövér gyomokat látok a kertben, csak szólnom kell, hogy éhes a tyúk :-)))

Élelemben nincs hiány

Szorgosan gyűjtöget...

És a nap végére kellemesen elfárad