"Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta, a boldogság a kulcs egy
szép élethez. 6 évesen, amikor iskolába mentem és megkérdezték, mi
akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: "boldog". Azt mondták, hogy
rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az
életet." John Lennon
"Anya,
te hogyhogy ülsz?" Ezt Bogi lányom kérdezte meg egyszer, mikor egy

kiadós barkácsolás után leültem szusszanni... Hát igen, ő már ismer, és
tudja, hogy teljesen normális dolog, hogy anya délelőtt fakanállal,
délután pedig ütvefúróval vagy fűrésszel tesz-vesz, amit este
horgolótűre vált :-)

Mindig tele vagyok ötletekkel. Ebből egyenesen következik, hogy soha
nem unatkozom... Ez így van már gyerekkorom óta, már akkor is lelkesen
varrtam ruhákat a babáimnak, vagy éppen pólókat terveztem a judos
csapatunknak, miközben versenyről versenyre jártam.

Szeretek egyszerre többféle dolgot csinálni, és ez komoly dilemmát
jelentett tanulmányaim során is. Végül a Külker Főiskolán kötöttem ki,
ami mai szemmel legfeljebb a nyelvek szempontjából volt hasznos. Innen
egy autóipari cég logisztikai osztályán találtam magam, ahol főnököm
"kicsi wizard"-nak hívott, mivel a legnagyobb kihívást és élvezetet az
jelentette, hogy az elkészített anyagaimat minél dekoratívabb formába
öntve tálaljam, illetve saját magam "szórakoztatására" a munkámat
számítástechnikai szempontból minél gördülékenyebbé tegyem... egyébként meg folyamatosan feltettem magamnak a kérdést, hogy mit is keresek én itt???
Felszíni és barlangi túravezetőként imádok mindenféle szabadtéri
sportot: a túrázást, a síelést, snowboardozást, a bicajozást, a
vizitúrázást...

Ahol csak tudjuk, óvjuk környezetünket, és mindennapi életünkben is a
természetes megoldásokra törekszünk. A hagyományos és a vidéki stílus
lelkes követője vagyok, és nagy vágyam egy önfenntartó szalmabála-föld
ház. Egyszer biztosan nekiállunk egy ilyennek valahol, de addig is
jelenlegi kis házikónkat és háztartásunkat igyekszünk minél inkább
"zöldíteni", és próbálunk ellenállni ennek a mai fogyasztásra ösztönző
lelketlen őrületnek. (igen, van élet mikrohullámú sütő és tv nélkül...)
Lányaim születése után fogalmazódott meg bennem végleg a vágy és az elhatározás hogy azzal foglalkozzak, amit igazán szeretek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése