2013. október 24., csütörtök

Bogi lova - 2 .0 verzió

A lómánia változatlanul tart. Folyamatosan napirenden van, hogy ha végre lesz lovunk, akkor hogyan kell majd átrendezni a kertünket, hogy elférjen egy istálló meg egy karám. Merthogy a lányom szerint ezek simán elférnek ám, csak egy kicsit át kell variálni a kertet, például fel kell számolni a veteményesemet...
 Addig is, hogy ki lehessen bírni az igazi ló nélküli időszakot, amíg végre összegyűlik Bogi zsebpénze egy lóra, megleptük szülinapjára egy saját készítésű, fából készült lóval, merthogy a seprűnyél lovacska már nem elégített ki minden igényt. Sikerült hozzá szereznem egy öreg nyerget is, így egész jó kis lovas élményt ad.

Nagy is volt az öröm. Készített gyorsan neki kantárt, futósszárat, ostort, majd elkezdte összegereblyézni a kertet, hogy gyűjtsön neki füvet. Végül a nagy szárazságnak köszönhetően összegyűlt egy szép halom száraz fű. Gyorsan elő is állt az újabb ötletével, hogy kellene neki a vasvilla... Miuán látta a kérdő tekintetemet, határozottan, csípőre tett kézzel közölte: "Anya, tudom mit csinálok, te meg megbízol bennem, igaz?" Erre nem tudtam mit mondani, megkapta hát a vasvillát... A szomszéd néni szerint úgy kezelte, mint akinek évszázadok óta a génjeiben van. Egész délután azt a kupac füvet rakosgatta talicskából ki, talicskába-be...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése